2011. január 19., szerda


napokig feküdt arccal az avarszagú avarban
mert szeme nem tudott betelni a meleg sötétséggel
szíve a meleg csenddel
bőre az avarpuhasággal
a szagot már rég nem érezte
egy volt már az álomszaggal
a nyirkos dohos földes álomszaggal

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)